bio- és reform konyha, házi szépségtippek, ajándékötletek minden alkalomra, természetgyógyászat

-Reform: tágabb értelemben magába olvaszt minden olyan táplálkozási irányzatot, ami „másmilyen”. Pl.: különféle vegetáriánus étrendi formák. Csak olyan nyersanyagok, élelmiszerek kerülnek felhasználásra, amelyeket előzőleg nem kezeltek olyan vegyi agyaggal, amely a növénytermesztés és állattenyésztés hatékonyságát fokozhatja. Az élelmiszerek, nyersanyagok feldolgozása, az ételek elkészítése során a lehető legkíméletesebb eljárások alkalmazhatók, valamint kizárólag természetes forrásból származó adalékanyagok használhatók. Az ételek ízesítésére sokféle friss, esetleg száraz fűszernövényt és kevés SÓT használnak.

-Bio: teljes értékű napi táplálkozás, a „normál” táplálkozásnak egy minőségileg magasabb szintem való megvalósítása. Az élelmiszerbiztonságnak a legjobban kialakult gyakorlata a bio termesztés bizonyítható, hiszen minden termelői helyet ugyanaz a szervezet az azonosítástól, az áruház polcáig végig tud kísérni, bizonyítva a termék „bio”-ságát. A termesztés során nem használnak növényvédő szereket, műtrágyákat és egyéb növényvédő anyagokat. Így a növények természetes körülmények között fejlődnek, s így hoznak termést. Csak szerves trágyát használnak  fel. Az így termesztett növények kevéssé tetszetősek, de frissek és a tápértékük is jelentős. Az állattenyésztésben sem megengedett hízást elősegítő hormonális készítmények használata, a húskészítményeknél is tilos a kémiai anyagok felhasználása.

-Demeter: a bionál is szigorúbb minősítési rendszert jelent, minden összetevője ellenőrzött bio-dinamikus termesztésből származik. A pénztárcát leginkább „megviselő”, igen szigorú minősítésű termékek, melyek termesztésénél, locsolásánál, ültetésénél, szedésénél a napszak, a hold (fogyó, teli), a talaj energiaszintje is fontos. A nap, a talaj, a környezet pozitív rezgéseit, energiáit leginkább felfogó, nekünk átadó termesztési forma.

A vitaminok két csoportja nem csak oldhatóságban tér el egymástól, hanem más tulajdonságokban is. A vízben oldódó vitaminok külső hatásokra (fény, levegő oxigénje, magas hőmérséklet) érzékenyebbek, ezért az ételkészítési eljárások során jobban károsodhatnak, mint a zsírban oldódó vitaminok. Utóbbiakat a szervezet raktározza, elsősorban a májban, ezért nem szükséges naponta a tápláléknak tartalmaznia, ha van a szervezetnek elég tartaléka. A vízben oldódó vitaminokat naponta kell felvenni, mert a vízzel együtt a fel nem használt vitaminok is eltávoznak a szervezetből. A természetben találhatók az egyes vitaminokkal kémiai összetételben rokon vegyületek, melyeket a szervezet vitaminná tud alakítani. Ezeket elővitaminnak, vagy provitaminnak nevezünk. A vitaminellátásban ezek is rendkívül fontos szerepet töltenek be.

A konyhai felhasználás során az élelmiszerek vitamintartalma károsodhat, ezért feladatunk, hogy azt minél jobban megőrizzük. Az előkészítő műveletek során az élelmiszereket nem szabad sokáig vízben áztatni. A mosást hideg vízben végezzük. Az elkészítés során elsősorban a párolást, gőzölést, grillezést, fóliában, zacskóban sütést alkalmazzuk.

Főzéskor a vitaminveszteség elérheti az 50%-ot, párolásnál a 15-20%-ot, gőzölésnél már csak a 6-7%-ot. Az ételeket nem szabad hosszú ideig melegen tartani, lehetőleg friss élelmiszert használjunk, mert minél hosszabb a tárolás, annál nagyobb a vitaminveszteség. A C-vitamin bomlása már tárolás közben elkezdődik. 100g paradicsom frissen 42 mg C-vitamint tartalmaz, 20 fokon 1 nap tárolás után már csak 26mg-ot. Optimális tárolási körülmények között (sötét, hűvös hely), a vitamin veszteség csökkenthető.

Mindenki máshogy vélekedik a sóról. Egyesek „fehér arany”-ként emlegetik, mások meggyőződéses só ellenzők. Kinek van igaza?

A só sokkal több, mint fűszer: anyagcserénk fontos, szabályozó tényezője. Megtalálható vérünkben, amely érdekes módon az őstengerhez hasonló koncentrációjú sóoldat.

Naponta kb. 12-20g konyhasót veszünk magunkhoz ételeinkkel. Ez majdnem kétszerese annak, amit a WHO ajánl. Ehhez képest vesénk 24 óra alatt max. 5-7g sót tud kiválasztani, de csak akkor, ha optimálisan működik. A többit semlegesítenie kell szervezetünknek. Ez vezet a magas vérnyomás kialakulásához, anyagcsere problémákhoz, kiszáradáshoz.

Bemutatok néhány, itthon is kapható sót, hogy mindenki eldönthesse, melyik számára, ill. családja számára a legideálisabb. Nem minden só egyforma.

Normál konyhasó: finomított, ez azt jelenti, hogy végigmegy egy olyan tisztítási folyamaton, amely mélyen beleavatkozik anyagi szerkezetébe. Nemritkán még fehérítik is. Rejtőzik benne még egy sor további tartósítószer és segédanyag is, pl.: alumínium-hidroxid, amely a só megfelelő halmazállapotának megmaradásához kell. Az alumínium igazolt módon lerakódik az agyban.

Kősó: megőrizte természetes formáját. Esetében finomítatlan, tisztítatlan sóról van szó, amelyet a fold mélyéből nyernek. Életenergiában gazdag és tartalmaz bizonyos mennyiségű ( általában 3-4 %) ásványi anyagot, így pl. magnéziumot, számos nyomelemet, köztük jódot.

Kristályos só: nem más, mint durva kristályokból álló kősó. Különösen jó hatással van az  egészségre. Puszta szemmel is felismerhetjük megjelenési helyein, amint fehér, rózsaszínű, vagy vöröses, csillogó kristályokként emelkedik ki a kőzetből. Ott található meg, ahol sok millió évvel ezelőtt az őstengerek kiszáradtak a napsugárzás miatt. Ez a só maximálisan tiszta, természetes és megtalálhatók benne mindazok az ásványi anyagok, amelyeknek jelentőségük van egészségünk megőrzésében. Valóságos energiabomba. Vízben oldódó.

Számos doktor méregnek nevezi az összes formáját. Emésztése során erjesztő hatású, amikor is ecetsav, szénsav és alkohol képződik. Savasító hatású, ezért a szervezetnek a testben már meglévő ásványi anyagokat kell előszednie, hogy kiigazítsa a PH egyensúlyt, pl. a hiányzó kalciumot már a saját csontjaiból kénytelen előszedni, ezzel csontritkulást okozva és súlyosbítva a fogszuvasodást. Eredetileg a májban glukóz formájában halmozódik fel és a máj megduzzad. Belezavar a vérkeringésbe, a paraszimpatikus idegrendszerbe, leromlik a test ellenálló képességre, leapad a B-vitamin készlet, károsan hat a hasnyálmirigyre is, mert túldolgoztatja.

Elsősorban diabetikus és light termékek édesítésére használják. Általánosan elterjedt nézet, hogy az édesítőszerek segítségével le lehet fogyni. Ez nem így van, sőt a szerek pont a túlsúlyosaknak okoznak problémát. Az édesítőszert használóknál átlagban nagyobb mértékű a súlygyarapodás, mint a cukrot fogyasztóknál. Ez a szerek étvágybefolyásoló hatásától van….

Az édesítőszereket disznók takarmányiban étvágynövelési céllal alkalmazzák.

Cukor helyett:a természetes cukrok, amik a zöldségekben, gyümölcsökben, vagy a mézben vannak, nem károsak, mert saját természetes környezetükben vannak. Használhatunk STEVIÁT. Ez a növény Paraguayból és Brazíliából származik, leveleiből készült csipetnyi őrlemény egy teáskanálnyi cukrot képes helyettesíteni. Cukorbetegek is használhatják, sőt a 2-es típusú cukorbaj ellen is hatásos. Levelei A, E, C, P vitaminokat, Ca, Mg, K, Zn, Fe, Mn ásványi anyagokat, béta-karotint tartalmaznak. Hatóanyagai csökkentik a vér káros koleszterinszintjét, normalizálják a vérnyomást, serkentik az inzulintermelést, az emésztő- és vizeletkiválasztó rendszer működését. Méregtelenítő, májvédő, gyulladás gátló hatású, javítja a vérkeringést, segít a vashiányos állapot megszüntetésében. Fogyasztása javasolható cukorbetegségben, elhízásban, érelmeszesedésben, magas vérnyomásban, gyomor és emésztőrendszeri betegségben, vesebetegségben szenvedőknek. A stevia levelei 30x édesebbek a cukornál, kalóriamentes anyagokat tartalmaznak. Cukor helyettesítőjeként való folyamatos használata jelentős testsúlycsökkenést eredményez, huzamos alkalmazása mellett sem merültek fel kedvezőtlen mellékhatások. Egy másik, szintén természetes és teljesen biztonságos édesítőszer a XILIT. Nyírfakéregből készül, de számos gyümölcsben is megtalálható. Ugyanolyan édes, mint a cukor és nincs semmilyen mellékíze. Jótékony hatást fejt ki a fogakra, fogínyre. Lassabban szívódik fel, alig befolyásolja az inzulinszintet és ezért cukorbetegek is fogyaszthatják. 40%-al kevesebb kalória van benne, mint a cukorban. Stabilizálja a hormonszinteket és alapvetően jótékony hatással bír az egészségre. SZIRUPOK: rizsszirup, malátaszirup, juharszirup, tápiókaszirup, agavészirup. Nagyobb adag ásványi anyagokat és gyorsan felszívódó, de a hasnyálmirigyet egyáltalán nem terhelő szénhidrátot tartalmaz, hatásosan támogatja a kimerült szervezetet.